A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

Szeptember 26.

      A „Legenda aurea” szerint Kozma és Damján ikertestvérek voltak. Kitanulták az orvosi mesterséget, s annyi malasztot kaptak a Szentlélektől, hogy minden betegségből kigyógyították ingyen az embereket, állatokat, és térítettek (emiatt voltak Róma útjában!). A betegeiknek nemcsak a testét, hanem a lelkét is gyógyították, mert – „A test a lélek temploma!” – hirdették. Hazájukból, Arábiából a kusok földjéről a pártus térségbe Kilikiába mentek és ott működtek. Jézusi csodatételeik voltak. Szent Kozma gyógyszeres tégellyel, Szent Damján könyvvel, feszülettel ábrázolódik az alkotásokban. Nagy Juszticián császárt is meggyógyították gyógyíthatatlannak hitt betegségéből.

 

Kozma és Damján vértanúk/szentek a magyar nemzet számára különös fontossággal bírnak:

- mindkettőt megtalálhatjuk a Szent Koronán és a koronázási paláston (királyi szint)

- földrajzi nevekben Kárpát-medence szerte előfordul nevük: Csíkkozmás, Kozmatelke, Kozmadombja (itt a dombja a Damjánból „ferdült”) stb.

- Magyarországon már az Árpád-kor elejétől emelnek templomokat tiszteletükre, s néhány közülük ma is működik (iskolánk hallgatói ezek közül kettőben is tették a dolgukat: Mogyoróskán és Zalaszántón)

- ábrázolásuk más templomokban is felfedezhető jelenleg is (zarándokútjainkon láthattuk pl. Kassán, Nyitrán, Csarodán)

- fennmaradt egy ráolvasás 1751-ből, Körmendről:

„Jézus nevében megmosom ezt a testet. Nem azért, hogy szép legyen, hanem hogy a rossz nyavalya a testétül kiköltözzék. Az Isten, Szent Kozma és Damján nevében.”

- a római Szent Kozma és Damján templomnak is több magyar vonatkozása van: a szentély felső képsorában Árpád-házi Szent Erzsébet az első szent. Liszt Ferenc leányának, Cosima (=Kozma) névnapján mindig e templomban imádkozott

- a moldvai csángóknál egy 1646-os krónikában emlékeznek meg arról, hogy Tatroson a róluk elnevezett templomban milyen csodák történtek

 

Az orvosok, patikusok, borbélyok, szülésznők, őket tekintik védőszentjeiknek, s azok is fohászkodnak hozzájuk, akik más emberek testi-lelki jólétével foglalkoznak.

 

Az első keleti szentek, akiket felvettek a római misekánonba. Őskeresztények, pártus viseletben láthatók a Magyar Szent Koronán, az abroncs hátsó felén, egymással párban jobb és bal oldalt Szent György és Szent Demeter társaságában. (Érdekes, hogy a katona szentek és a gyógyító szentek vértanúságának - Kr.u. 303 - számmisztikájában ott a 33, Jézus életkora.)

Eredetileg 27.-én volt az ünnepük, az egyház 1969-ben tette át 26.-ára. (Egy másik szent napja miatt.)