A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

Október 18.

„Lukács" a (lux), világosság szóból ered. A Lukács (Lucas) név jelentése: ,az, aki maga föláll’ vagy ’fölemelkedik’. Ő ugyanis fölállt a világ szeretetéből, s fölemelkedett Isten szeretetéhez. Nézzük, ki is volt ő.

Euzebiusz, ókeresztény író szerint a szíriai Antiochiából származott görög nemzetiségű családból, ennek ellenére több forrás zsidónak (?) tartja. Orvos volt. Egyes íratok szerint gyógyította Sault a pál fordulásában éri megvilágosodást követő betegségében". Pál így emlegeti: "Lukács" ama szeretett orvos. (Kol 4.14). Kísérte öt térítő útjai egy részen is. Szent Pál beszámol arról, hogy Lukács nem hagyta el őt a fogságban, sőt ott van vele a vértanúság előtti órákban „Csak Lukács van velem” írja Timoteusnak (2Tim 4.11). Minél többet meg akart tudni Jézusról. Hisz ö maga írja, hogy „mindennek szorgalmasan utána járt", és több művet - közöttük Márk evangéliumát is - ismerte már. Ö nem volt az események szemtanúja, nem találkozott Jézussal, hiszen Krisztus után 80 körül írja meg evangéliumait, és az Apostolok cselekedeteit görögül. Akkor vajon milyen származású? Máté is anyanyelvén, arámiul írta evangéliumát. Egy jézusi szeretet evangéliumot az örömhírt, ki az, aki nem az anyanyelvén írná meg…? Ó görögül írta meg. Lukácsot, mint tanult embert, a tudományos alaposság iránti igény vezette, amikor útra kel, hogy bejárja és megismerje azokat a helyeket, ahol Jézus tanított. Útja során meg találkozhatott a Szűzanyával, de az egykori tanítványok közül is néhánnyal, és a Jézus által meggyógyított betegekkel is. Az így összegyűjtött anyagból, Pál útmutatásával állította össze az evangélium szövegét.

A középkori legendagyűjtemény, a „Legenda Aurai" őrzi azt a hagyományt, mely szerint Lukács nemcsak orvos, hanem festő is volt és ó festette (volna) a római Santa Maria Maggiore Bazilikában őrzött Mária-képet. A hagyomány alapja talán éppen az, hogy a négy evangélista közül Lukács ír a legtöbbet a Szűzanyáról. Ha tehát nem is ecsettel, de írószerszámával mégis ó „festette" meg számunkra az egyik legszebb Mária-portrét. A hagyomány szerint ugyanis Lukács felkereste a Szűzanyát, aki feltárta előtte a szívében féltő szeretettel őrzött emlékeket. Ez magyarázza, hogy Lukács ír legrészletesebben Jézus gyermekkoráról, s neki köszönhetően maradt fenn a „Magnificat,” Mária hálaimája, amelyet Erzsébet üdvözlésének válaszaként mondott, valamint Zakariás himnusza, a „ Benedictus”, amely Keresztelő János gyermekkoráról szóló mintegy gyermekség-evangélium.