A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

Július 3.

Pozsonyi csata

 

907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a mostani bécsi medencében (Bécs akkor még nem is létezett!). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg, az akkori német császár rendelete szerint azzal a céllal, hogy „...decretum Ugros eliminandos esse..” - azaz „elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”. Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani, mai szóval élve, „biztosra mentek”.

Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen, 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő.  Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.

907. június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a 'gyengébb', kb. 40 ezres szárny a Dunán, hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport + hadtáp, míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő, az elit.

Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osztotta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység (neve tümen azaz magyarul tömény) régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette, a többit pedig fiaira bízta: Tarhos, Üllő, Jutas. Emellett természetesen az egész hadműveletet irányította.

Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel, tűzijáték és viziparádé keretében technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%-os veszteséget szenvedett a hajóhad.

 

Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált, többirányú lovasrohamokat, amelyek hatására maradéktalanul elpusztult a 40.000 ember. A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát az átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg orra előtt éjszaka, teljesen csöndben történt! (A fantáziátokra bízom, hogy ez mit jelenthetett mind egyéni, mind közösségi teljesítményben, kétnapnyi öldöklő csata után. Csakis szakrális, mágikus tudás birtokában. A tömények amúgy, a hadtest szellemi harcra is kiképzett, ún. szamurájharcosai voltak. Atilla 500 ezer főnyi hadtestének is volt egy 10 ezres töménye.)

 

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt, majd túlereje ellenére ismét két napos öldöklő ütközet után szó szerint halomra pusztult a Pozsony körüli síkságon. A néhány ezerfős túlélő csoport, menekülés közben próbált rendeződni, de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék, de a magyar részről színlelt visszavonulással a német üldözők csőbe futottak, mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német császár olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét, - még a trónszékét is! - hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt (grófok, püspökök tucatjai).

 

A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett (Ober enns - innen a meséink 'Óperenciás tengere'), valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. (Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak, csak a Vértes hegységben.)

Árpád fejedelem két (három) fiát vesztette, és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a hazáért. „Eltemették tisztességgel egy kis folyónak forrása felett, mely kőmederben folyik alá Atilla városából…” (Anonymus) egy titkos sírba őse, Atilla közelébe - a Pilisi hegyek egyik rejtett, misztikus völgyébe.

Nyugodjék örök békében! Emlékezete adjon megtartó erőt kései utódainak!

 

A 907-es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok Haditengerészeti és Összhaderőnemi Katonai Akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle. Emellett Atilla nagykirályunk diplomáciai lépései a Hun Birodalomban és azon kívüli minden katonai megmozdulása, logisztikája pedig úgyszintén tananyag, de ez utóbbi már nemcsak a West Point-on, hanem a legnagyobb amerikai közgazdasági kutató intézetekben és egyetemeken is. A tananyag felsorolásából pedig nem maradhat ki Horthy Miklós sem, aki az Otrantói csatában (1917. május 15.) az I. világháború legnagyobb és legsikeresebb tengeri ütközetét vívta. Ez a csata a Földközi-tenger legnagyobb tengeri ütközete volt, melyet egyben a Császári és Királyi Haditengerészet legkiemelkedőbb sikerének jegyeztek az első világháború során. A Kormányzó országvezetése eredményeként pedig a Trianon utáni példátlan hitbeli, diplomáciai, és gazdasági erőrekapásunk félelemmel töltötte el a világ vezetőit…

 

És a mi történelem tankönyveink...?

Egyben az is kérdés, hogy az interneten hivatalosan vajon miért az Amerikai Katonai Akadémiát népszerűsítik és miért nem a mi saját történelmi hadicselekményeinkről szólnak…?

Talán mert több volt, mint az amerikaiaknak és az összes többi népnek együttvéve…?

Talán mert mindegyik honvédő volt és nem támadó, gyilkos, kizsákmányoló, elnyomó…?

Talán mert az a cél, hogy fiaink robotzsoldosok legyenek más céljai érdekében és ne honvédek…?

Talán mert mindegyiket Isten és a hit vezérelte, és nem a Sátán…?

Fontos észrevétel: Csak nálunk van Honvédelmi Minisztérium, mindenütt másutt csak Hadügy…