A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

Július 2.

Sarlós Boldogasszony ünnepe

 

Ezt az ünnepet az egyházban „Mária látogatása Erzsébetnél (Keresztelő János anyjánál)” címen tartják számon. Ekkor tehát Erzsébet, Mária unokatestvére is már várandós volt.

Az ünnep elnevezése népiesen „Nehézkes Mária”. Ezért tettek ki a házak elé virágokkal feldíszített széket, hogy ha arra jár „Nehézkes Mária”, le tudjon ülni, megpihenni. De bő egy héttel korábban, június 24.-én tartottuk Keresztelő János születését! Akkor hogy is van ez?

Úgy, hogy március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony - és június 24. - Keresztelő Szent János születése - között kellene ünnepelni Mária látogatását Erzsébetnél. Az események sorrendje szerint így volna helyes, az evangéliumban is így szerepel. Az egyetemes egyház így is tartja, május 31.-én!

Csak Magyarországon tartjuk július 2.-án. Miért? Mert az ősi magyar Sarlós Boldogasszony ünnepet kellett elfedni ezzel a „látogatós” ünneppel.

Az aratás régen ekkor, Sarlós Boldogasszonykor kezdődött, - nem Péter-Pálkor, június 29.-én! - és asszonyok arattak, sarlóval! Később asszony kezdte sarlóval, és férfiak folytatták kaszával. Reggel misére mentek, az arató szerszámokat a templom oldalához támasztották, majd mise után egy rendet vágtak, s haza mentek ünnepelni. Majd másnap hajnalban kezdődött a nagy munka.

Gondoljuk át: a Föld női minőség, a vény is női, csak nő arathatja - illetve kezdheti meg az aratást. (A szem, a mag már férfi.) A sarló is női (Hold sarló!), ezért sarlóval. A kasza már férfi minőség, ezért férfi csak kaszával arathat. Nimród ősatyánk csillagképét is (többek között), Kaszásnak hívja a néphit.

Miért pont Boldogasszony ez is? Mert ez már a szeretet kiáradása, a beérett magok begyűjtése. Nőben a gyermek, nő-vényben a mag. Ezért tartották úgy a régiek, hogy minden búzaszem Jézust idézi, személyesíti meg.

„Mag, mag, búzamag,

Benne aluszik a Nap (Jézus)!”

(népi gyermekmondóka)