A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

Február 2.

 

Gyertyaszentelő Boldogasszony

 

Népi időjóslás:

„Gyertyaszentelő melege,
Sok hó és jég előjele.
Gyertyaszentelő hidege,
Kora tavasznak hírnöke.”

 

Gyertyaszentelő Boldogasszony - a Müncheni kódexben (1466) „Szűz Mária tisztulatta”, az Érdy kódexben (1527) „Asszonyunk Mária tisztulatja”, Mária tisztulásának a napja, s egyben Jézus bemutatása a templomban.

Gyertyát is szenteltek ekkor, innen ered az ünnep magyar neve. Miért pont gyertyát? Mert a gyertya Jézust jelképezi:

- a viasz Jézus teste,

- a kanóc, vagy lámpabél lángja Jézus lelke,

- a láng fényessége Jézus világossága.

A gyertya úgy „működik”, mint Jézus: önmagát felemésztve szolgál.

 

Miért pont most tartjuk?

Mert Jézus születése - karácsony - után 1 x 33 nap + 7 nap, azaz 40 nap elteltével kell a fiúgyermeket bemutatni. A leánygyermeket 2 x 33 nap + 7 nap után. Ezért Mária bemutatása szeptember 8.-a - Kisboldogasszony - után, november 21.-én van. (A férfi személyi száma 1-el, a nőé 2-vel kezdődik! Nem véletlenül!)

A szentelt gyertyáról gyújtották meg régen a tüzet, ezt tették a beteg ágya mellé. Szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy a távozni készülő léleknek Jézus mutassa meg az utat.

Ez ünnepet 1092-ben a szabolcsi zsinaton Szent László királyunk tette kötelezővé - egyetemessé. Idegen szóval katolikussá!

Lássunk tisztán: ha ezt az ünnepet (se) mi vettük át nyugatról, hanem mi terjesztettük el nyugat felé is, akkor ki térített kit keresztény hitre? Nagyon úgy néz ki, hogy mi voltunk a térítők, a tanítók.