A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

Adventi koszorú

Az adventi koszorú elsősorban nem dekoráció! Adventkor a várakozás idejében van fontos szerepe, mert az ember lelke megszelídül, a koszorú ott van benne a lelkében.

Eleink az „igazi ” adventi koszorút régen otthon készítették el, advent első vasárnapján, ezzel is felkészítve lelküket karácsony ünnepére a Fény születésére a világosság növekedésére.

A valódi adventi koszorúnak igen mély mondanivalója van. Eredendően minden adventi koszorút egy kör és egy kereszt alkot. A körkereszt képe Isten pecsétje, ennek a szimbólumnak a megvalósítása rendezi lelkünket.

Kör: Boldogasszony ölelését szimbolizálja, a fény óhajtásának és őrzésének megjelenítése.

Kereszt: Ige, a Teremtő kiáradó fénye

Kereszt közepe: Isten helye

A kör és a kereszt az Öl, az Ige, és Isten hármasa.

A mai kor embere már csak a koszorú ölét használja, ami nem elég, mivel Isten hiányzik belőle. Azzal, hogy belehelyezzük Istent is, újra éltetjük a születését a lelkünk közepén.

Hozzávalók:12 db fűzfavessző, csipkebogyó, fenyőágak, 4 db méhviaszgyertya.

A koszorút 8 fűzfából fonták össze szorosan. Középre 4-4 vessző adta a keresztet.

Ezeket a vesszőket kellett kihegyezni, majd beilleszteni a körbe. Középre egy fonat kerül, amire csipkebogyót tettek. A csipke rózsabokor népünk hitében az istenfa.

Bogyójának piros színe az élet, a vér színe, az örök élet szimbóluma. A csipkebogyó télen is ellenálló, tehát a leghidegebb időkben is az életet képviseli.

Miután a csipkebogyókat beillesztették középre, a lányok fenyőágakat tűzdeltek a koszorúba az óra járásának megfelelő irányba (ahogy a Nap körbejárja a Földet).

Az adventi koszorú akkora volt régen, mint két kezünk ölelése. A koszorún szabályos négyzet alakban az égtájaknak megfelelően szorították a fűzfaágak közé a gyertyákat, amelyek egyszínűek voltak, és régen kizárólag méhviaszgyertyát helyeztek rá. A méhviaszból készült gyertya szimbolizálja a szorgalmas szűzbogarat, Jézus bogarát. A méz jelképezi Jézus jóságát.

A gyertya derekát fontos volt kék szalaggal átfogni, mert a kék Mária színe, maga a kék ég, amiben az Ő szent fia, a Nap van. Az elkészült koszorút mindig a mestergerendára illesztették.

A négy gyertya a Nap-adta téridőnek, a Nap útjának a megjelenítője.(Téli –nyári napforduló, tavaszi-őszi nap-éjegyenlőség.) A gyertyák tájolásának és meggyújtásának is meghatározott sorrendje van: 1. Kelet 2. Dél 3. Nyugat 4. Észak

Az idő és a tér kerek, a születés időben és térben történik. Észak az időnek és a térnek is a rendje.

A koszorú készítésénél az egész család együtt volt. Közben énekeltek, imádkoztak, elcsöndesült a lelkük. Egy ilyen készülettel lelkünkben biztosan megszületik a Jézusarcú

Fény! (Forrás: Molnár V József)