A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

Jubileumi Honismereti Továbbképző Tábor és zarándoktúra Kárpátalján 2018.

Időpont: 
2018. 07. 29. vasárnap, 05h00 - 2018. 08. 04. szombat, 22h00
Esemény típus: 

„A mi hazánk a fenyőfák hazája,

Itt még csermely a magyarok Tiszája.

Hegyeknél magasabban ringott bölcsőnk,

Minket a bércek adtak ide kölcsön.”

(Csobolya József: Kárpátalja)

Jubileumi Honismereti Továbbképző

Tábor és zarándoktúra Kárpátalján

2018. Áldás hava, Július 29. - augusztus 4.  

Kárpátalját, a királyi beavató területet, s annak is a Beregi-Tiszahát és a Szatmár-Beregi síkság alkotta Felső-Tisza-vidékét a régi mondás szerint Isten is jókedvében teremtette. Száz esztendőnél idősebb parasztházak, fa harangtornyok, mesebeli templomok bújnak meg az apró falvakban. A hágók és bércek ölén fél évezredes fatemplomok hirdetik az örök Időt. Lépten-nyomon követ a vallástól független élő hit, a szívben élő igaz magyar múlt élő-éltető szeretete, élő a népművészet, érintetlen a természet, és igazak az emberek.

1. nap. Július 29. vasárnap – „Tiszán innen, Tiszán túl”, át a Tiszán a hagyomány- és múltőrzők vidékén, amely már az őskőkorszaktól életjeleket, régészeti leleteket mutat

 

Máriapócs: Mária-kegyhely. Könnyező Mária-kegykép a Szent Mihály templomban.

Beregsurány – Határátkelés

Nagyszőlős (Виноградів) – egy titokzatos eredetű gótikus Nagyboldogasszony templom

Sósfalu (Новоселиця) 1669-ben épült  a Boldogságos Szűz Mária mennybevitele tiszteletére ez a freskós, zsindelyes görög katolikus  ruszin dolisnyák típusú fatemplom (amennyiben az idő engedi!)

Técső (Тячів) – a tatárjárás után épült templomban 1748-ban készültek azok a festett mennyezetkazetták, mely az egyedülálló magyar kazettakincs legösszetettebb jelentéstartalmú és leggazdagabb motívumkincsű felbecsülhetetlen értékű együttese.

Szállás: Técsőn

 

2. nap. Július 30. hétfő – Mítoszok és legendák vidékén, a Fekete-Tisza völgyében

 

A magyar ember szívéhez-lelkéhez legközelebb álló Tisza, az eredetétől a torkolatáig minden embert egy közösségbe forrasztott. Fiatalos lendülete, fékezhetetlensége a magyarság szabadságvágyának kifejezője. A források irdatlan, helyenként 2000 méteres hegyek között törnek utat…

Aknaszlatina (Cолотвина) – természeti és tört. nevezetességei (sóbánya, sós fürdő, Szent Kinga)

Kőrösmező (Ясіня) – a település és a ruszin hucul Sztrukovszka fatemplom 1505-ös eredetű, harangtornya csodatevő. A közelben épült ki az Árpád-vonal egyik völgyzára.

Túra a Fekete-Tisza legtávolabbi forrásához (1230 m)

(megközelítése speciális járművekkel és az utolsó hosszú hegyi terepszakasz gyalogosan)

Szállás: Kőrösmezőn

 

3. nap. Július 31. kedd – Amikor még Atila és hunjai bírták e földet… a Máramarosi-havasokban a Fehér-Tisza völgyében

 

Túra a Fehér-Tisza forrásához (1651 m)

(megközelítése speciális járművekkel és az utolsó hosszú hegyi terepszakasz gyalogosan)

Rahó (Рахів) Fehér Tisza és Fekete Tisza források és a forráspatakok egyesülése

Kőrösmező (Ясіня) - az Árpád vonal lövészárkai és bunkerei, a katonai temető

Szállás: Kőrösmezőn

 

4. nap. Augusztus 1. szerda – Bércek ölén szunnyadó ódon fatemplomok birodalmában

 

Alsóapsa (Нижня Апша) – fiatornyos ruszin fatemplom, Szűz Mária mennybemenetelére szentelve (ha az idő engedi!)

Darva (Kolodne) – Kárpátalja legrégebbi fatemploma 1470-ből Csodatévő Szent Miklós tiszteletére

Mihálka (Крайниково) – az 1668-ban épült Szent Mihály tiszteletére épített ruszin fatemplom különlegessége, hogy a XVII.-XVIII. sz-ban vászonalapú festményekkel vonták be a falakat

Szeklence (Сокирниця) – Csodatévő Szent Miklósra szentelt fiatornyos fatemplom

Husztköz (Нанковo) – csodatévő könnyező Mária kegykép 1690-ből

Tiszaújlak (Вилок) – Turul-emlékmű, Rákóczi első győztes csatája itt volt a Tisza felső folyásánál

Szállás: Mezőváriban

 

5. nap. Augusztus 2. csütörtök - …szögek által átverve és sorsot vetve, szétszakítva, de remélve, élve…!

„Mert a haza nem eladó

ezüst pénzre sem váltható

Mert a haza lelked része,

határait beléd véste ezer éve

ezer éve a hit.

Mert a haza kereszted is betlehemi csillagod is,

Hiába tiporták hadak, él! Hiába tiporták hadak, él!

Mert a haza, mert a haza te magad vagy!”

(Horváth Sándor)

 

Ungvár-Gerény (Горяни) – a kaukázusi örmény templomokkal rokonságot mutató XI. sz-i átalakított Árpádkori hatkaréjos körtemplom csodálatos freskókkal  

Kisszelmenc (Малі Селменці) ma Ukrajna, és Nagyszelmenc (Veľké Slemence) ma Szlovákia – a Trianon által „kettészelt lelkű” színmagyar falu

Kismuzsaly – XIII. sz-i pusztatemplom Szent Mihály tiszteletére

Nagymuzsaly - XIV. sz-i templom Keresztelő Szent János tiszteletére (gyepűvidék)

Bene (Бене) a település határában bontott zászlót Rákóczi

Csetfalva (Четфалва) – Monumentalitása és szépsége tekintetében az egész felső Tisza-vidék legjelentősebb műemléke ez az 1773-ban festett mennyezetkazettás Szent Mihályra szentelt középkori templom (tengely Tákossal)

Szállás: Mezőváriban

 

6.  nap. Augusztus 3. péntek – Honvisszatérés… Honvédelem… Árpád népe zúg át a zordon bércormok hágóin, ahol a hegyek és a völgyek ölén a lombok és habok ölelkeznek…

„Honfi e bércormon, szíved hevesebb dobogása

Jelzi, hogy ősi honod drága határa ez itt. …

…Oldozd meg saruid: szenthely ez itt a hol állsz!”

 (Kóródi Sándor)

Munkács (Мукачеве)„S küzde nemes harcot Zrínyi leány soká…” A fejedelmi vár. A Zrínyiek és Rákócziak nyomában. A Turul-emlékmű

Szolyvai honfoglaláskori lovassír obeliszkje

Szolyva (Свалява)hadifogoly-gyűjtő, a Malenykij-robot és a Gulag magyar áldozatainak emlékműve

Vereckei hágó és emlékmű (839 m)

Kígyós - Kárpátalja falvainak egyik legősibben maradt építménye, a régi kőtemplom a XIII. század végéről való. A népi hiedelem a templom alapítását az itt remetéskedő Salamon királynak tulajdonítja. – A kígyósi „csodakereszt”

Szállás: Mezőváriban

 

7. nap. Augusztus 4. szombat – Lelkünk egy része ittmarad…

Szőke Tisza haragjában megáradt,

Szilaj habja átszakítja a gátat.

Haragszik, mert azt végezték felőle,

Hogy a magyar az oláhnak,

a cseláknak adjon jussot belőle.

 

Tisza vizét magyar könnycsepp táplálja,

nem is lehet, nem is lesz más gazdája.

Beszélhetnek Párizsban mit akarnak,

De a Tisza minden csöppje,

mindörökre csak megmarad - Magyarnak!

(Magyar népdal Trianon után)

Mezővári – hálaadás és búcsú vendéglátóinktól a XV. sz-i gótikus templomban

Beregsurány – Határátkelés

Tákos: a Felső-Tisza-vidék és a Szatmár-Beregi síkság festett kazettás mennyezetű, paticsfalú temploma – a picinyke „mezítlábas Notre-Dame”. (tengely Csetfalvával)

Csaroda: a Beregi Tiszahát ékszere az Árpád-kori freskós templom a „mosolygó szentekkel”

 

Táborvezető: v Joó Katalin

Tanít: v Joó Katalin és Chován Gabriella

 

Általános tudnivalók

Indulás: 2018. július 29.-én vasárnap reggel

05:00 Pomáz Hév megálló,

Mol-kút felé eső parkolójából.

Hazaérkezés: Augusztus 4. szombat este.

Részvételi díj: 83. 000.- Frt.

Az árban minden költség benne foglaltatik!

A pénzváltást jobb kondíciókkal odakint

intézzük, nem kell vele itthon időt tölteni.

 

Előleg-befizetési határidő legkésőbb:

2018. június 9.

Teljes összeg befizetése: 2018. július 7.

Lehetséges személyesen az iskolai tanítási napokon Pomázon, a Zeneiskolában (június 9-10. 16-17. 23-24. és július 7-8.), - illetve banki átutalással

Átutalás esetén kérjük a résztvevő NEVÉT feltüntetni.

Banki átutalás: Pilisi Szent Margit Alapítvány 10403057-50526583-52771013

1.  Az indulástól még 6 hónap érvényességgel rendelkező útlevél kell!!!

2. Elszállásolás és ellátás: Kárpátalján falusi turizmus keretén belül családoknál leszünk elszállásolva fürdőszobás szobákban. Túláradó vendégszeretettel várnak bennünket. Varázslatos tájak, történelmi emlékek, a tájra jellemző ízek és lelkiség… Erdély mellett egyedül Kárpátalján található meg mindez együtt. Ezek a családok, mint általában az erdélyi, különösen a gyimesi családok, egyszerű körülmények között élnek, de a szeretetben milliomosok. Ez a szeretet a hazaszeretet. Ez az, amivel termővé teszik földjeiket, amivel éltetik otthonaikat, családjaikat, és amiből pazar bőkezűséggel juttatnak nekünk.

Az út első napjára ajánlatos némi úti elemózsiát, elegendő innivalót hoznotok. Vasárnap estétől szombat reggelig a családok látnak el bennünket bőséges és ízletes reggelivel, meleg estebéddel és a napi útravaló szendvicsekkel.

3. Ruházat: Az utazáshoz is és a túrákhoz is megfelelő kényelmes ruházat, lábbeli és elegendő váltó holmi szükséges. A változatos éghajlatnak köszönhetően réteges öltözködés a célszerű.

4.  Szent Korona Zarándokút-sorozatunk, melyet a Kárpát-haza egységéért jártunk 10 éven keresztül – most a jubileumi évünkben, ezzel az úttal zárul.

Kárpátalja a Kárpát-medence északkeleti részét foglalja el.

Észak-északkelet és kelet felől az Északkeleti-Kárpátok, délről a Tisza felső szakasza, nyugatról az Ung völgye határolja. A terület egy ötöde hegyvidék. Az Északkeleti-Kárpátok a történelmi Magyarországot határoló hatalmas hegykoszorúnak, a Kárpátoknak a része. A legkeményebb kőzetek itt találhatóak, és a legváltozatosabb formájú, rajzolatú mély völgyek is.

Részei: Erdős-Kárpátok, Keleti-Beszkidek, Máramarosi-havasok.

A gerincen széles hágók vezetnek át:

Az Ung folyó völgyéből az - Uzsoki-hágó (889m)

a Latorca-völgyéből a - Vereckei hágó (841m)

a Fekete Tisza völgyéből a - Tatár hágó (961m)

Kárpátalja területén 4 vármegye volt:

Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ung vármegyék.

Kárpátalja területe 12 800 km2

Lakosainak száma: 1 245 600 (az 1989-es

népszámlálás adatai alapján).

Napjainkban kb. 350 ezer lakos beszéli

a magyar nyelvet.

A közigazgatási központ Ungvár és Munkács.

folyója a Tisza, a máramarosi hegyekben ered

2 forráspatakból, a Fekete és Fehér Tiszából

egyesül.

Tavai: Szinevér-tó, Ozorai-tó.

 A Vereckei hágó

 

A „Szőke”-Tisza összefolyása    
                                       

Nagyon gazdag ásványtartalmú forrásokban és gyógyfürdőkben, ásványkincsekben, amelyből a legjelentősebb és legnagyobb értéket a sóbányák képviselik. Jelentős a féldrágakő és hegyikristály bányászat, amit úgy neveznek, hogy máramarosi gyémánt.

Éghajlata változatos, az alacsonyabb területek meleg éghajlata és a hegyvidék csapadékos, hűvös, változékony éghajlata egyaránt egy nap alatt megtapasztalható.

A növény és állatvilága teljesen önálló és egyedi.

Már az un. új kőkorból (neolitikum) kerültek elő fejlett emberi társadalmi berendezkedésre utaló leletek. Leggazdagabb a rézkor majd a bronzkor leletanyaga és természetesen az ez utáni vaskor és népvándorlás utáni, amelyek a sok-sok ezer éves folyamatos itt tartózkodásunk bizonyítékai.

Árpád fejedelem, amikor a magyar fősereggel azon a dicső tavaszon átkelt a Vereckei-hágón, azóta Kárpátalja és története elidegeníthetetlen része a történelmi Magyarországnak. A Kárpátok láncolata természetes védőövként, gyepűvonalként övezte körül az Örök Hazát.                Kárpátalja védelmi, stratégiai szervezésével hosszú ideig nem kellett foglalkozni, mivel a terület védelmi szerepét a természet adta lehetőségek biztosították. Kárpátalja az ország területének törzsek közötti felosztásában nem vett részt, így a birtokjogi fejlődés során, mint gyepűvonali terület, mindig királyi birtokként szolgált. A hatalmas erdőségek által, valamint a terület szellemi feladatából adódóan, beavató vadászterületként szolgált. Ezzel magyarázható a terület igen gazdag ősi körtemplom és Árpádkor előtti templomhálózata.

Beregi keresztszemes, „igézett

Beregi szőttes és „igézett” ágyas

Település berendezkedése szintén ősi, általában egy utcás vagy orsós település. Nem véletlen, hogy még most is jelentős a kenderfeldolgozás, ezáltal a szövés a fonás. Mind a mai napig szőnek, hiszen a beregi szőttesek, a fürtös guba és a beregi hímzés egyedi előállítása, mintázata, hímzéstechnikája egyedülálló a világon. E területen a népszokások még most is részét képezik a minden napi életnek. Minden ház előtt a mai napig is ott virít a kiskertekben a tulipán, liliom, mályva, istenfa és a rozmaring.

 

„Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb.

Tele kertem zsályával, szerelemnek lángjával.

Nyisd ki rózsám kapudat, hadd kerüljem váradat,

Rózsafának illata az én szívem biztatja!”

 

A Kárpáti ruszin lakosság településterülete

Mihálka – ruszin fatemplom 1668

Ruszin pár. A völgylakó, dolisnyákok élete igazodott

a magyarokéhoz folklórban, viseletben, stb.