A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

„Tükröm, tükröm, mondd meg bátran…”

„Tükröm, tükröm, mondd meg bátran…”

 

Soha olyan fontos nem volt még a tükörbe néznünk, mint most.
Soha olyan fontos nem volt még, hogy az emberiség tükörbe nézzen, mint most.
Az önvizsgálat és a lelkiismeret tükrébe, Jézus tükrébe.

 

Igazmondó aranytükrünk a lélek és lelkiismeret jelképe. Ez a legősibb korok óta jelenlévő, s a legtovább fennmaradó jelképünk.
A lelkiismeret aranytükre a belső megtisztulás, a szembesülés, a belátás, belelátás, felismerés és elfogadás belső útja.
Nehéz a belső megtisztulás, a szembesülés, a belátás, belelátás, felismerés és elfogadás belső útja.
Különösen, ha komolyan is vesszük, és Jézus arcmását keressük a magunkéban is.
Jézus arcmását a saját aranytükrünkben, a mágikus tükörben, a saját lelkiismeretünkben.

A szkíta múlt aranykorában mindenki naponta tartott önvizsgálatot. A folyamatos, embertelen áldozatokat vállaló ön- és honvédelmi harcokban minden vitéznél és harcosnál ott volt a tükör. (Nem borotválkozásra!)
Most ugyanolyan harcot vívunk, mint eleink, a világgal is és önmagunkkal is.
Aki nem tudott/tud elmélyülni és napi szinten megméretődni, kiegyensúlyozódni, ezáltal az ellenségei (napi rossz gondolatai, kísértései) rezgésszintje fölé emelkedni, az elbukott/elbukik, elesett/elesik a másnapi harcban. Ez is egyik fő oka volt annak, hogy évezredekig, sőt a mai napig is, - nem gyilkoló-gépként, hanem ellenfélként és nem ellenségként küzdöttünk, küzdünk. Ez határozta meg a küzdőszellemet, a harcmodort.
Mi nem tudunk szimplán ellenség lenni, csak ellenfél. Ez óriási tüske a másik oldal szemében. Az ellenség ugyanis megvehető, befolyásolható, átállítható. Az ellenfél nem. Az ellenféllel meg kell küzdeni, és minden gyáva, aljas, hazug, sátáni eszköz és módszer kifog rajta, hátha még igaza is van…

Mágikus lelki tükrödben az ellenfél – a hibáid!
Mágikus tükrödben az ellenség – az Egód!

Az egész világ tükörvilág. Minden a Mindenben.
Az Égi és Földi Más. Az EGY mása, - MI mindannyian.
Minden tükröződik mindenben, és mindannyian tükröt tartunk mimagunknak, másoknak és egymásnak.
Mit látunk a tükörben? Magunkat, másokat, egymást? Meglátjuk ŐT? Az EREDETIT?
Vagy csak a látszat hamisan keltett illúziója az Egómat mutogatja, mint eredetit?  Ráadásul sokszorozva, mert közben észre sem vettem, hogy a tükröm széttörött és nem az EGYet, ŐT, az IGAZI KÉPMÁST mutatja meg gyógyírként, hanem szilánkokra szóródva, milliószoros vigyorgó másolatokban csak az Egóimat torzítja felém, belém! 

„Tisztulj meg hát az önmagadba való nézéssel!” – mondja Jézus.

Szeretettel és áldással: Katalin
2013. Enyészet havának 30. napján, az Adventi Készület küszöbén

Egy