A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

Szigliget

Szigliget

 

Milyen hely a Káli medence szakrális, szellemi vonatkozásban, stratégiailag és földi viszonylatban egyaránt? Ez a felismerés az, ami megérintett. A kezdetek kezdetén a földi bölcső. És mi minden tanúskodik erről. Annyira boldoggá tesz, hogy mindezt most már tudhatom (köszönet érte). A tanítást lejegyeztem, ezért olvashatjuk, emlékezhetünk.

Horváth Melinda – Magdalai Mária csoport 2016

 

 

Történelmi áttekintés

 

IV. Béla (1206-1270) indította el a Pálos rendet és a tatárjárás pusztításai után elhatározta, hogy kővárat építtet, mivel csak a kővárak foghatják fel a nagy támadások pusztító erejét. Ez az elhatározás a népéért való aggódást tükrözi, és gyönyörűen megfogalmazódik egy 1260-ban írt oklevélben, amely arról tanúskodik, hogy a pannonhalmi Bencéseknek adományozza Szigligetet, hogy ott várat építsenek. (Papok építsenek várat, mivel van pénzük, vannak jobbágyaik, és mestereik is vannak.)

Ez is azt mutatja, hogy a régi hierarchikus rendben püspökeink mind harcedzett katonák voltak és tulajdonképpen csak a középkor végén tudta elérni a Vatikán papsága, hogy papjaink levegyék a csizmát, letegyék a kardot. Mert csak akkor lehet a népet rabszolga sorsba terelni, ha a papnak nincs csizmája, nem tud ráülni a lóra és nincs kardja.

A pannonhalmi Bencések elkezdenek várakat építeni. És körbe a Tanúhegyek tetején, Hegyesden, Tátikán, Csobáncon, Révén, Tihanyban, Sümegen végig elkezdödött a várépítés. (Megemlíthetjük Fágusz nevű pannonhalmi apátot, akinek a nevéhez fűződik pl. Pannonhalma és Somogyvár építése.) Ezért látunk mindenik Tanúhegy tetején egy-egy várromot.

Szigliget vára a mainál jóval kissebb volt. Az évszázadok alatt bővítették és így nyerte el mai alakját. A kőfejtők, mészégetők, kőmüvesek, jobbágyok munkájukkal adták a segítséget a várépítéshez. Amikor elkészült a szigligeti vár, IV. Bélának annyira megtetszett a jó és hasznos vár, hogy 1262-ben, közvetlenül a felépítése után, visszavette a Bencésektől és cserébe más birtokokat adott. (Nem úgy, mint az államosítás, hogy elvette és nem adott semmit.) Érthető módon lépte ezt meg IV. Béla, hiszen politikai és stratégiai okok késztették erre, a „kiskirályok” növekvő hatalma és a garázdálkodók megfékezése indokolta.

 

Ezután jött a török pusztítás. A török hódoltság megszűnése után a vár már az ország védelmében nem játszik szerepet. A török után a Habsburgok. A törökök a Habsburgok utasítására készítették elő a kivégzésünket és a XVII. század legvégén el is kezdődött a pusztulás… a vár egy viharos napon, egy villámcsapás következtében kigyulladt és nagy részben leégett. Ekkor pusztultak el a várra vonatkozó oklevelek, számadások és egyéb feljegyzések, amelyeket ott őriztek. Erre a pusztulásra a bélyeget Lipót tette rá. 1702-ben kiadott rendelete szerint Magyarországon minden várat porig kell rombolni. A Habsburg császári udvarban lévő mérnökök is fogták a fejüket Lipót rendeletén. És Szigliget és a pilisi várak percre pontosan ugyanabban az órában lettek felrobbantva. Ez újabb adalék a bizonyítékok körében a Pilis és a Káli medence szakrális tengelyben levőségének és az ország együttes energetikai és védelmi rendszerében való részvételének. Néhány vár, mint Siklós, vagy Krasznahorka úgy maradt meg, hogy ezek a mérnökök módosított jelentést adtak le a császárnak, hogy ezek a várak nem is foglalnak el olyan fontos stratégiai szerepet. Ez az oka annak, hogy Európában mindenütt áll egy-egy vár, kastély, de a Kárpát-hazában nem. Aztán végül a Szigligetet övező vizes-mocsaras területet elkezdték lecsapolni. (Ez olyan, mint amikor elfolyik a magzatvíz és nem születik meg a gyermek.) Egyértelmű pusztulás. Majd az Eszterházyak kezébe került Szigliget a II.Világháború végéig, addig, amíg az utolsó beavatott, ősi családokat ki nem telepítette és el nem üldözte a kommunista hatalom.

A Szigligeti vár

A Szigligeti várat az elmúlt években felújították. Öröm látni, hogy szép lett a kerítés, elhelyeztek egy végvári katona (nem ismert) gyönyörű fejszobrát, ezzel is a hely szellemiségére utalva, ugyanis egy csatában nem a fizikai erő a döntő, hanem a szellemiség.

Elkészült még Magyar Bálint szobra, aki a Szigligeti vár kapitánya is volt egy ideig. Ha Mátyás ideje után egy olyan különleges szellemi egyéniség volt Szigliget várának kapitánya mint Magyar Bálint, ez is alátámasztja, hogy milyen hely a Káli medence szakrális, szellemi vonatkozásban és stratégiailag, földi viszonylatban egyaránt.

A vár elhelyezkedését és alaprajzát megszemlélve látható, hogy egy bércen áll Szigliget, mondhatni, mint egy csodálatos sasfészek. Szigliget egyik honos madara a kerecsen sólyom. Megállapítható, hogy a várnak három része, szintje (lépcsője) van, amit be tudunk azonosítani, a mágikus egyhármasság hármasegység törvényével a testi, lelki, szellem síkkal. Ez a hármas védelmi rendszer meghatározza azt is, hogy az a betolakodó, aki fölülre, a legtetejére feljut, az egy bátor ember, még ha ellenség is, - van „valami” a fejében.

Szigligetnek a címeréből is leolvashatjuk a hármasságot. Ahogy a nemzet címerében ott a hármas halom, az megjelenik Szigligetében is. Tehát Szigliget valami kulcs lehet a nemzet stratégiai védelmi rendszerében is. A hármashalom tetején hármas bástyarendszer. Ahogy a nemzeti címerünk hármashalmán áll egy kettős kereszt, mely egy Koronából nő ki, melynek hármas rügyecskéi vannak, úgy itt a Szigligeti címerben a bástyarendszer is mintha maga lenne a Korona mely a hármashalmon áll, és a teteje is koronaszerű. Stratégiai szempontból Szigliget mint egy Korona jelenik meg a Magyar Nemzet szakrális és védelmi mondanivalójában, szimbólumrendszerében.

Szigliget címerében ott van a Nap és a Hold. De itt fordítva van. Bal oldalon van a Nap, jobb oldalon a Hold. Nem lehet tudni, hogy az idők során vajon ezt elírták és elrajzolták-e, vagy tudatosan így ábrázolták. De szakrálisan gondolkodva tudjuk, hogy mindennek oka van. Ha eredendően így van, meg kell, hogy vizsgáljuk az okot, ha pedig elírták, akkor megint okszerűen történt az elírás. Tehát a legnagyobb katasztrófában is megtaláljuk az Isteni magyarázatot. Ha eredendően így van akkor az olvasható le, hogy ez a Nap nem Nap, hanem csillag. Csillag, ami hatágú, s ami a szakrális szimbolikában az Atya és az Anya egysége, vagyis a Teremtés pillanata, - maga az Élet. Ez a csillag átalakul egy hatszirmú virággá, mégpedig a baloldalon, a szív oldalán ahol gyakorlatilag a Holdnak kéne lenni (mert baloldalon a Hold, jobboldalon a Nap, mint a Szent Koronán is). Ez azt jelenti, hogy a női és férfi minőség és mondanivaló ebben a megközelítésben sokkalta többet hordoz. Mert ha a bal oldalán az élet van, a Teremtés pillanata, akkor itt olyan dolog történt, olyan dolognak a kulcsa, a hirdetője ez a hely, ami az életről szól és a teremtésről (és itt a Pannon-beltenger, Buda-tava, a Fény-tava).

Tehát a jobboldalon, ami férfi minőség lenne, ott jelenik meg a női minőség. Ez egy teremtő hely és egy védő hely egyben. Szigliget a teremtésnek egy kulcsfontosságú pontja. Aki Szigligetet őrzi, magát a teremtést és az életet őrzi. Aki ezt megtámadja és elfoglalja, az győzedelmeskedik az élet fölött. Átveszi a halál az uralmat, ha rossz kézben van.

És ha ez egy védő, védekező hely és a férfias oldalon a Hold van, akkor igazán védekezni csak szeretettel lehet. Itt van a magyarság küldetése, feladata, a honvédelem. Mi soha nem támadunk, hanem mi védekezünk. Ha támadunk, azt csak hihetetlen magas rendű szellemiséggel (lásd: íjjazás hátrafordulva, előre megy a ló, de hátrafele lövi ki az íjat az íjász = ez is egy fordítottság, mint a címerábrázolásban).

Minden egy szellemi vezérlésről szól, mintha egy fordított dolog lenne, de szellemi vezérlés alatt. (Lásd: Berhidán a közlekedés: lefele megyek a létrán, de mégsem, hanem fölfele). Az egész egy tükör. Ahogy lent, úgy fönt. A tükröződés elve. A szellemi közlekedés. A szellemi működés, ami mintha fordítva lenne, de mégsem. Ennek a mögöttes mondanivalója óriási. Mindaz, ami nekünk a feladatunk, a küldetésünk, az nem más, mint a szellemi vezérléssel történő, az Isteni rendet, teremtést védő feladat.

És ez végül ki is bontakozik, mivel az egész címerábra fölött mintha egy páncélba öltözött katona lenne, akinek csak a lélek és a szellemi síkja látszik, ami meg van koronázva. A lelkiség és a szellemiség van kiemelve. A páncélos vitézt küzdelmében a léleknek és a szellemnek kell vezetni. Lelki és szellemi fölény és abban mi koronázottak, beavatottak vagyunk. Mert ami vezérel bennünkett ott van a címer legtetején: a táltos paripa, az egyszarvú, ami a homlokcsokornak a jelölője (egy szakrális lény, egy szellemi lény). Mi általa vagyunk vezetve, vagyis a szellemünk által, égi vezetőink által, a magasabb rendű világok által. A csillagmitológiában az egyszavú, az unicornis, Jézus szimbóluma. Akkor ki vezeti a magyarságot, ki vezet bennünket…???

Szigliget egészében, mintegy megkoronázott, különleges, csodálatos hely. Ahol a Kál, az Örs nemzetségek, a legmagasabb fizikai, szellemi hadvezetők, vitézek éltek, csak ott lehet egy ilyen korona, mint Szigliget, - égbeszökő hirdetése a magyar vitézségnek, a magyar beavatottságnak, szellemi fölénynek.

 

 

2013-ban a szigligeti várat európai uniós forrásokból felújították. Ennek a munkának a keretében került Palonai Magyar Bálint (az Egri Csillagokban is pillanatra feltűnő Magyar Bálint), a szigligeti várkapitány, évtizedeken át sikeres várvédő fából készült szobra az ún. "Magyar Bálint-kapuhoz". Az egészalakos melankolikus szobor Sárossy Tibor munkája, és a tájékoztató felirat szerint Virág Zoltán jóvoltából, ajándékaként állították itt fel.

A Szigligeti vártoronyba feljutva szemmel látható, amit a Szigligeti címer is tanúsít. Nádas, sásos, mocsaras vizes terület vette körbe a várhegyet. Egyfelől a Balaton volt a védelmi része, másfelől ez a vizes, mocsaras terület.

Látni lehet, hova megyünk és honnan jöttünk az utunk során. Egyértelművé vált, hogy a Káli medencébe való bejutásnak a kulcsa Szigliget.

Királyasszony szoknyája nevű domb jobbra a vártól, balra a Szent György hegy. Megvan a két minőség. Az életet, a medencét a Káli-medencét, maga Szent György védi. Híres a Szent György hegyi bor, a maga nemében egyedülálló, a talajrezgés, a szakrális minőségek meghatározzák minőségét. A Szent György hegyen nincsenek seregélyek, a kártevő nem megy oda, olyan a rezgése.

A Szent György freskókon mindig megjelenik egy királylány, akit a pártus származású Szent György véd. Itt meg a Királyasszony szoknyája látható. Mivel szoknyája, ezért a szüzességet, az erkölcsöt védi Szent György.

(A Szent György legenda ismertetése)

A gondolattal épített élő tájat láthatjuk. Tanúhegyeket láttunk (Tátika), mintha a föntieket megerősítve létükkel, tanúskodnának. A Káli medencének mintha egy élő erővonal által alkotott pereme lenne (Szent György és Gulács és folytatásuk) a dombok által ölelve. A Badacsony szinte egy különálló egységet képez a maga formájában. A Szent György hegy, a Csobánc és a Gulács egy szakrális háromszöget zár be. De egy vonalra lehet fűzni a Badacsonyt, a Csobáncot és a Gulácsot, ez is egy jel és továbbmenve megtalálnánk a folytatását a túlsó, déli partján a Balatonnak és ugyanúgy lehetne folytatni a másik irányba is. Jelzi az irányt, egy sávot, erővonalat. Égi országutak földi tükröződéseként húzódik a Ley vonal, megláttat, hatalmas delejes utat jelöl ki. Ahogy fönt úgy lent.

Magyar Balázs kedvenc révülési helye ezen az energiavonalon, egy hatalmas Ley vonalon (delej vonal, látó vonal), levő templom, mely Szent Balázsra van szentelve. Szent Balázs a torok védőszentje. Csodás gyógyításai voltak. Ha torok, akkor igaz szó, igazság, Magyar Balázs Igazságos Mátyásunk Fekete Seregének kiváló hadvezére volt.

A növényzet jelöl, különös a vár előtti dombon lévő feketefenyő körölelése. Tikot rejt, megóv. Különös energiatér rejtőzik.

Érdekes, hogy a Pilisben Csobánka is beleesett a törökök által teljesen kiirtott területek közé, ahová a Habsburgok hozták be a szerbeket, svábokat, tótokat, cigányokat. Csobánc hasonló nevű hely, hegy itt a Káli medencében.

Szentbékálla Kőtengerén vulkanikus kövek vannak. De ugyanúgy vannak a Pilisben, a Holdvilágárokban is. Véletlen? Nem. Sok a hasonlóság.

 

 

 

Köszönet ezért a csodáért, égiknek, földieknek, tanítónknak.

Áldást!