A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

A Lelkiismeret Aranytükre

Magyar Adorján: A lelkiismeret aranytükre 

 

Ősvallásunk erkölcstanának középpontjában a lelkiismeret és ennek Aranytükre áll, mert az Ősmagyarok legfőbb erkölcsi törvénye a lelkiismeret volt.

Magyar Adorján így ír:

„A lelkiismeret nem más, mint a lélek és önmagam EGYesülése, ami egy másik Én gondolatát hozza létre, ami testnélküli, tisztán szellemi, tehát fennköltebb, nemesebb, istenibb, tehát – jobb. Mivel pedig a Lélek, a Szellem, Édesatyánk a Nap adománya, ennél fogva a lelkiismeret szava nem más, mint a Napisten, azaz Édesatyánk szava. Így lett a tükör a lelkiismeret, azaz a másik nemesebb Én jelképe… Amikor az Aranytükörbe tekintünk, az annyi, mintha jelképesen édesatyánk a Nap arcába, szemébe tekintenénk…” Ha lelkiismeretünkre hallgatunk, ez annyi, mintha a Magyar Napisten, a Magyarok Istene (ma: Jézus) szeretetteljes Atyai tanítását, az általa megadott és megmutatott Igaz Törvényeket követnénk.

Az egyén belső magva, az Énje az EGY-gyel (Istennel) azonos, aki a szemben tükröződik, a szem pedig a szív kifejezője (szem-személy). A mézeskalács-szíveken ezért találunk tükröket. Amikor a tükörben szembe nézünk önmagunkkal, a Belső Énünkkel, akkor a saját szívünkbe tekintünk, ami egyet jelent Isten(=igazság) megismerésével. A „szembabácska” magának az emberi léleknek a kicsiny földi tükörképe, amely kapcsolatban áll a világra figyelő mindenség szemével, a Nappal.

Számos szkíta tükrös ábrázolást ismerünk, és még számosabbak a szkíta halomsírokból előkerült tükrök. A hosszas tükörbenézés az ön-megismerés (énmegismerés) módszere, az ön-igézés, én-idézés által elmerülve világ-magunkba (jobb szem), vagy napsugaras isten-magunkba (bal szem).

Őseink legrégebbi természetes (berkek, kertek, hegytetők, források) kultuszhelyein mindig ott állott a Szent(=táltos) fa és az Ezüst tó, vagyis a felszentelt vízzel teli edény, üst, vagy medence, hogy a fa lombjai közül szóló táltos(=Aranymadár) tanítása után a hívek elmélkedjenek az elmondottakon, és elmélyedjenek saját lelkiismeretükben. Amikor ezeket felváltották az épített Istenházak, a szent fát pedig a szószékek és oltárok, az Istenházak oltáráról a – Csodaszarvasra emlékeztető - villás állványban álló Aranytükrök pedig eltűntek, lelkünk, lelkiismeretünk árván maradt.

 

(Magyar Adorján nyomán)