A Szent Korona Őfelsége

A Mindenséggel mérd magad!

A lelki békéhez és a megelégedettséghez vezető út

 

A lelki békéhez és a megelégedettséghez vezető út

 

 

Bármennyi nehézséget, próbatételt kap is az ember (illetve csinál) itt a földön magának, mindig minden napnak megvan a maga gyönyörűsége, megnyugtató szépsége.

Vass Albert ír erről csodálatosan a Te és az Isten írásában.

(Nagyon szeretem többet kellene forgatni.)

A minap nagyon magam alatt voltam, elkeseredett. Semmi sem sikerült, úgy ahogy szerettem volna, görcsöltem, harcban álltam a világgal. Nem értettek meg, nem értették a szavaimat, becsaptak (talán nem akarattal), megtapasztaltam a saját bőrömön a jóra való restséget (most nem én voltam rest). Letörten majdnem megtörtem mentem haza, és megtörtént a csoda - pont lenyugodott a nap. Az egy csoda volt AJÁNDÉK. Megértettem, hogy semmit nem jelent mások butasága, nem érdemes azon sajnálkozni, csalódottnak lenni. Kell ennél szebb, ahogy a Pilisi hegyek mögött lenyugszik az aranyló nap. Nem. Elillant a rossz érzésem, rossz kedvem. Boldogság, fény járt át. Mit számít az üdvözüléshez az idétlen papírok tologatása?  SEMMIT! Ez az igazi érték.

Másnap újra megkaptam az ajándékomat. Ismét munkából fáradtan hazafele.

Még fenn volt a Nap. Jöttem haza és megláttam a hegyeimet. Ó hogy én milyen csodálatos helyen lakom!.

A Pilis lábánál. Minden nap megcsodálhatom a lankáit. Hol ragyogó napsütésben, hol lustán párába burkolózva. Nem kell nekem idegen tájakra vágyódni itt van nekem  a MINDEN!

Eddig is igyekeztem megtalálni minden napban a jót. Most már figyelek is az apró jelekre.

Egy csillanás a gyermekeim szemében!

Egy nyíló virág a kertemben!

Egy mosoly a férjem szemében!

Egy jó illat, egy finom íz!

Egy jól sikerült ebéd!

Érdekes felhő az égen!

A tiszta kék, az üde zöld!

Jön az ősz pazar színeivel…

Csak figyelni kell, mert a jó Isten minden nap kimutatja, mennyire szeret minket.

Ide születhettünk a Földre. Ide a Kárpát-medencébe. MAGYARNAK!

Én büszkén vállalom, hogy ide és ennek születtem, ami vagyok. Hálás vagyok érte.

Még annak is örülök, hogy ilyen vagyok (ilyen „szakrális”)

Vállalom, hogy csudabogárnak tartanak, „vajákosnak”. De ők tanulnak tőlem, és remélem, talán emelem is kicsit őket.

És igen valóban nagyon kell vigyázni a szavainkra, hiszen hallgatják, meghallgatják, sőt megfogadják őket. (le is hallgatják, de ez legyen az ő bajuk…)

Ez óriási felelősség.  Remélem, felnövök hozzá.

Újra figyelek, és nem hagyom magam. Minden napnak megvan a maga öröme és én meg is találom azt. Kívánom, mindenki lelje meg így és éljen békességben önmagával és a világgal.

Kérem Szűzanyát!

Találjon társat, aki egyedül van és magányos.

Leljen enyhülésre a szenvedő.

Kapjon erőre a gyenge.

Kapjon gyógyírt a beteg.

Jusson ételhez az éhező..

Italhoz a szomjazó

A kérések találjanak meghallgatásra.

 

Szentendre, 2013. szeptember 8.                                                       Tamás Bea – Szent Margit csoport